Méz, mandula és hálózsák

Szombat délelőtt voltam a csepeli Radnóti Művház bababörzéjén.

Első alkalommal rendezték, így nagy csodát nem vártam. Nem is történt, de legalább a mellettem lévő varrónénitől vettem Marcinak egy nagy hálózsákot, amilyet már régóta szerettem volna neki. A lényeg a funkcionalitás volt, mert Marci időnként nyugtalanul alszik és van, hogy hajnalban mikor ránézek, már takaró nélkül alszik, ki tudja mennyi ideje?

Örültem nagyon a hálózsáknak, amit 1300.- forintért vásároltam meg.

Itthon nem volt már mosandó szennyes ruhám, ami közé berakjam és elindítsam a mosógépet, így a kézi mosást választottam. Előkerült a saját főzetű folyékony mosódió :-), jól átforgattam, meggyömöszöltem a zsákot a kézmeleg vízben.

(véletlenül sokat löttyintettem a folyékony mosódióból és úgy habzott a víz, mintha kötelező volna neki)

Miközben mostam, elkalandoztak a gondolataim. Szerettem volna, ha Marci jól érzi magát a hálózsákban, ha könnyed, szép álma lenne, ha békésen aludna. Eszembe jutott, hogy lányomnak (sőt magamnak is) esténként, ha kissé túlpörgött és nem tud aludni, langyos mézes tejet szoktam készíteni...

Mi lenne, ha kipróbálnám a Bionur mézes mandulás öblítőt a mosás után? A megnyugtató lágy illat, amit a textil árasztana, talán jó hatással lenne a kicsire. Ki is próbáltam. A mosás, és többszöri tiszta vizes átöblítés után a méz és mandula illatú öko öblítőben hagytam kb. 10 percig a hálózsákot.

Furcsa volt esőre az illata, mert az édes, gyengéd, méz mellett éreztem a mandula kesernyésségét, plusz egy harmadik, meghatározhatatlan, mentolos-kámforos friss illatot. Kézzel kicsavartam az anyagot és kicsipeszeltem száradni a teraszra.

Délután hiába sütött a nap és fújt enyhe szellő, a zsák nem száradt meg, így este kénytelen voltam még a kandalló előtt forgatni, hogy a vastagabb varrásrészek is megszáradjanak és még aznap este ráadhassam Marcira az új szerzeményt. :-)

Fürdés és pizsamaosztás után, meseolvasás előtt fiam minden ellenkezés nélkül mosolyogva, kíváncsian vette fel a hálózsákot. A mese után a kiságyban gyorsan elaludt (fáradt is volt) és pörgés nélkül, nyugodtan átaludta az éjszakát.

Reggel nem akart rögtön kibújni a zsákból, előbb beültünk a nagy ágyba és még egyszer átnéztük a mesekönyvet (Franklin és a nagy áfonyarejtély).

Most, a délutáni alváshoz is szívesen vette fel. :-) Örülök, hogy nem hiába vásároltam és a kedvence lett...az én kedvencem pedig a mézes mandulás illat... pedig nem is gondoltam volna! ;-)

Címkék: Mosás