Tények és tévhitek a biotextíliákról!
Amikor első gyermekünk megszületik, megszületik egy anyatigris és egy gondoskodó anya, esetleg apa is. Minden mozdulatunk, gondolatunk megváltozik. Másképp lépünk le a zebrára, kétszer is meggondoljuk mit és hol vásárolunk. Úgy gondolom egyre több anya válik "öko anyává". Lecseréljük a kozmetikumokat natúr, esetleg házi szappanokra, a mosógélt öko mosódióra vagy mosógélre, majd tisztítószereinket vegyszermentesre, környezetbarátra. Nekünk már fontos, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk. Maradjon ivóvíz gyermekeinknek is.
Sőt az élelmiszerekben is keressük a hazai, idény gyümölcsöket, zöldségeket, majd házilag készítünk ételeket.
Szép ruhákat vásárolunk kislányunknak, vagányat kisfiunknak. Drága cipőket minden szezonra kettőt......
Tudjátok ekkor milyen veszélynek tesszük ki gyermekeinket??? A ruha közvetlenül érintkezik a bőrünkkel, sokan mégsem vagyunk tisztában azzal, hogy mit tartalmaznak. A hagyományos gyapottermeléssel akár olyan vegyszereket használnak, mint a DDT (világszerte betiltott nagy hatású rovarméreg) vagy lindán (szintén rovarölő, amit nálunk 2001-ig használtak). Biotextilek előállításához, a bio élelmiszerekhez hasonlóan nem alkalmaznak növényvédő szereket és műtrágyákat. A jelenlegi törvények szerint viszont nagyon nehéz eldönteni, hogy valóban bio-e a ruha, mert 50 % bio alapanyag falhasználásával már bio minősítést kap, míg élelmiszereinknél min. 95 %.
Gondoljunk bele, hogy az itthon kapható ruhák nagy része Ázsiából származik, rossz munkakörülmények között sok vegyszerrel. Szállítás során ismét különböző vegyszerekkel kezelik, a tartósítás miatt és a kártevők ellen. Miért lesznek ruháink fényesek, puhák, könnyen vasalhatóak, vasalás nélkül is használhatóak, rugalmasak???? További VEGYSZEREKKEL
100 % pamut helyett a 75 % pamutnak kellene szerepelni, majd a formaldehidgyanta, színezőanyag és lágyítószerek. A formaldehidek vasalás és izzadás során kiválnak a textilből, ami gyengíti az immunrendszert , irritálja a szemet és a légutakat. Nyomott mintákat, gyerek zoknik alján lévő csúszásgátló pettyeket pedig lágyítani kell, nehogy az első mosásnál lekopjanak. Mivel?? PVC padlóként ismert és a gyerekjátékokban már betiltott ftalátok számos textíliában nagy mennyiségben fordul elő. Ezek bejutva szervezetünkbe hormonokhoz hasonlóan viselkednek. Vesebetegséget, allergiát és akár meddőséget okozva.
A Greenpeace állítása szerint használhatunk modern módszerekkel előállított viszkózt, amelynél farostokat alakítanak át pamuthoz hasonló anyaggá. Környezeti szempontból kevésbé károsak, mint a természetes gyapjú előállítása. Juhokat kártevő ellen kezelik, majd a gyapjút mossák, zsírtalanítják, puhítják....
Az igazi natúrtextíliák előállítása hosszú, költséges folyamat és ezeknél a ruhadaraboknál tisztába kell lennünk azzal, hogy egyszerre nem lehet természetes és könnyen kezelhető is.
Végül a színekről. Az 1600 festék közül a környezetvédelmi szakemberek mindössze 20-at tartanak biztonságosnak.
Mit tehetünk?
Amikor első gyermekünk megszületik, megszületik egy anyatigris és egy gondoskodó anya, esetleg apa is. Minden mozdulatunk, gondolatunk megváltozik. Másképp lépünk le a zebrára, kétszer is meggondoljuk mit és hol vásárolunk. Úgy gondolom egyre több anya válik "öko anyává". Lecseréljük a kozmetikumokat natúr, esetleg házi szappanokra, a mosógélt öko mosódióra vagy mosógélre, majd tisztítószereinket vegyszermentesre, környezetbarátra. Nekünk már fontos, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk. Maradjon ivóvíz gyermekeinknek is.
Sőt az élelmiszerekben is keressük a hazai, idény gyümölcsöket, zöldségeket, majd házilag készítünk ételeket.
Szép ruhákat vásárolunk kislányunknak, vagányat kisfiunknak. Drága cipőket minden szezonra kettőt......
Tudjátok ekkor milyen veszélynek tesszük ki gyermekeinket??? A ruha közvetlenül érintkezik a bőrünkkel, sokan mégsem vagyunk tisztában azzal, hogy mit tartalmaznak. A hagyományos gyapottermeléssel akár olyan vegyszereket használnak, mint a DDT (világszerte betiltott nagy hatású rovarméreg) vagy lindán (szintén rovarölő, amit nálunk 2001-ig használtak). Biotextilek előállításához, a bio élelmiszerekhez hasonlóan nem alkalmaznak növényvédő szereket és műtrágyákat. A jelenlegi törvények szerint viszont nagyon nehéz eldönteni, hogy valóban bio-e a ruha, mert 50 % bio alapanyag falhasználásával már bio minősítést kap, míg élelmiszereinknél min. 95 %.
Gondoljunk bele, hogy az itthon kapható ruhák nagy része Ázsiából származik, rossz munkakörülmények között sok vegyszerrel. Szállítás során ismét különböző vegyszerekkel kezelik, a tartósítás miatt és a kártevők ellen. Miért lesznek ruháink fényesek, puhák, könnyen vasalhatóak, vasalás nélkül is használhatóak, rugalmasak???? További VEGYSZEREKKEL
A Greenpeace állítása szerint használhatunk modern módszerekkel előállított viszkózt, amelynél farostokat alakítanak át pamuthoz hasonló anyaggá. Környezeti szempontból kevésbé károsak, mint a természetes gyapjú előállítása. Juhokat kártevő ellen kezelik, majd a gyapjút mossák, zsírtalanítják, puhítják....
Az igazi natúrtextíliák előállítása hosszú, költséges folyamat és ezeknél a ruhadaraboknál tisztába kell lennünk azzal, hogy egyszerre nem lehet természetes és könnyen kezelhető is.
Végül a színekről. Az 1600 festék közül a környezetvédelmi szakemberek mindössze 20-at tartanak biztonságosnak.
Mit tehetünk?
- Lehetőleg ne vegyünk olyan ruhadarabot, ami vegyszerektől bűzlik, nem szabad mosni vagy elkülönítve mosható (kioldódó színezék miatt).
- Testünkkel közvetlenül érintkező ruhadarab legyen világos, natúr színűek. Kerüljük a mintás, színes fehérneműket.
- Első mosást magas hőmérsékleten végezzük hosszú programon, hogy minél több vegyszertől szabaduljunk meg.
- A hímzést és a felvarrt mintákat részesítsük előnyben a műanyag nyomott minták helyett.
- A KEVESEBB TÖBB! Legyen kevesebb ruhánk, csak amire tényleg szükségünk van. A gyártók szemszögéből nem, de az egészségünk és a környezetünk védelmében a legjobb amit tehetünk
- A HASZNÁLT ruhának megvan az az előnye, hogy már sokszor kimosták. Saját régi ruháinkat is inkább alakítsuk, ne dobjuk ki.