Amit a ruhákról tudni kell

Tények és tévhitek a biotextíliákról!

Amikor első gyermekünk megszületik, megszületik egy anyatigris és egy gondoskodó anya, esetleg apa is. Minden mozdulatunk, gondolatunk megváltozik. Másképp lépünk le a zebrára, kétszer is meggondoljuk mit és hol vásárolunk. Úgy gondolom egyre több anya válik "öko anyává". Lecseréljük a kozmetikumokat natúr, esetleg házi szappanokra, a mosógélt öko mosódióra vagy mosógélre, majd tisztítószereinket vegyszermentesre, környezetbarátra. Nekünk már fontos, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk. Maradjon ivóvíz gyermekeinknek is.
Sőt az élelmiszerekben is keressük a hazai, idény gyümölcsöket, zöldségeket, majd házilag készítünk ételeket.
Szép ruhákat vásárolunk kislányunknak, vagányat kisfiunknak. Drága cipőket minden szezonra kettőt......
Tudjátok ekkor milyen veszélynek tesszük ki gyermekeinket??? A ruha közvetlenül érintkezik a bőrünkkel, sokan mégsem vagyunk tisztában azzal, hogy mit tartalmaznak. A hagyományos gyapottermeléssel akár olyan vegyszereket használnak, mint a DDT (világszerte betiltott nagy hatású rovarméreg) vagy lindán (szintén rovarölő, amit nálunk 2001-ig használtak). Biotextilek előállításához, a bio élelmiszerekhez hasonlóan nem alkalmaznak növényvédő szereket és műtrágyákat. A jelenlegi törvények szerint viszont nagyon nehéz eldönteni, hogy valóban bio-e a ruha, mert 50 % bio alapanyag falhasználásával már bio minősítést kap, míg élelmiszereinknél min. 95 %.
Gondoljunk bele, hogy az itthon kapható ruhák nagy része Ázsiából származik, rossz munkakörülmények között sok vegyszerrel. Szállítás során ismét különböző vegyszerekkel kezelik, a tartósítás miatt és a kártevők ellen. Miért lesznek ruháink fényesek, puhák, könnyen vasalhatóak, vasalás nélkül is használhatóak, rugalmasak???? További VEGYSZEREKKEL
100 % pamut helyett a 75 % pamutnak kellene szerepelni, majd a formaldehidgyanta, színezőanyag és lágyítószerek. A formaldehidek vasalás és izzadás során kiválnak a textilből, ami gyengíti az immunrendszert , irritálja a szemet és a légutakat. Nyomott mintákat, gyerek zoknik alján lévő csúszásgátló pettyeket pedig lágyítani kell, nehogy az első mosásnál lekopjanak. Mivel?? PVC padlóként ismert és a gyerekjátékokban már betiltott ftalátok számos textíliában nagy mennyiségben fordul elő. Ezek bejutva szervezetünkbe hormonokhoz hasonlóan viselkednek. Vesebetegséget, allergiát és akár meddőséget okozva.
A Greenpeace állítása szerint  használhatunk modern módszerekkel előállított viszkózt, amelynél farostokat alakítanak át pamuthoz hasonló anyaggá. Környezeti szempontból kevésbé károsak, mint a természetes gyapjú előállítása. Juhokat kártevő ellen kezelik, majd a gyapjút mossák, zsírtalanítják, puhítják....
Az igazi natúrtextíliák előállítása hosszú, költséges folyamat és ezeknél a ruhadaraboknál tisztába kell lennünk azzal, hogy egyszerre nem lehet természetes és könnyen kezelhető is.
Végül a színekről. Az 1600 festék közül a környezetvédelmi szakemberek mindössze 20-at tartanak biztonságosnak.

Mit tehetünk?

1. Lehetőleg ne vegyünk olyan ruhadarabot, ami vegyszerektől bűzlik, nem szabad mosni vagy elkülönítve mosható (kioldódó színezék miatt).
2. Testünkkel közvetlenül érintkező ruhadarab legyen világos, natúr színűek. Kerüljük a mintás, színes fehérneműket.
3. Első mosást magas hőmérsékleten végezzük hosszú programon, hogy minél több vegyszertől szabaduljunk meg.
4. A hímzést és a felvarrt mintákat részesítsük előnyben a műanyag nyomott minták helyett.
5. A KEVESEBB TÖBB! Legyen kevesebb ruhánk, csak amire tényleg szükségünk van. A gyártók szemszögéből nem, de az egészségünk és a környezetünk védelmében a legjobb amit tehetünk
6. A HASZNÁLT ruhának megvan az az előnye, hogy már sokszor kimosták. Saját régi ruháinkat is inkább alakítsuk, ne dobjuk ki.

Aki értékes információt olvasott kérem ossza meg ismerőseivel.

Címkék: egészség,érdekesség