Mindennapi kenyerünk

Évek óta tervezem, hogy a munkámat és az életmód váltásunkat bemutatom ebben a kis blogban. Idő ide vagy oda (mindig kevesebb, mint amennyi kellene :-)), most elkezdem egy jól bevált recepttel.
Sokan kérték, hogy ne csak a képeket, hanem a receptet is osszam meg.

Kicsit nehéz, mert aki sokszor sütött már, az tudja, hogy nem kell se mérleg se mérce; minden szemre működik :-)

Több variációban készül, amit mindenki  a maga ízlése és kényelme szerint variálhat.

Hozzávalók

• 50 dkg liszt (100 % teljes kiőrlésű tönkölyliszt, fehér tönkölyliszt, 150 g zabpehelyliszt 50 g búzasikér 300 g tönköly stb., igazából minden variáció sikeres)
• ízlés szerint só ( 1 régi tápszeres kanál, 1 teáskanál)
• élesztő futtatásához méz, esetleg cukor
• 1-2 evőkanál vaj vagy hidegen sajtolt olaj
• 1,5 dl tej (gabonatej is lehet)
• 1,5- 2 dl víz
• 2 dkg friss élesztő vagy 1 tasak instant

Elkészítés:

Meglangyosítom a tejet az édesítővel, majd beleteszem az élesztőt. Ameddig a többi hozzávalót kimérem, addig picit dolgozik az élesztő.

Elkeverem a lisztet a sóval, majd beleöntöm a zsiradékot és a folyékony hozzávalókat. Jól összekeverem egy dagasztó géppel, esetleg kézzel.

45 percig kelesztem, hogy min. duplájára hízzon :-)

(letakarom az edényt és beteszem a langyos sütőbe 40 fokos kb.)

Amikor már szépen megkelt, kilisztezett lapra öntöm és 9-12 egyforma darabot gömbölyítek a kezem között. (Nem mint a gombócot, hanem szépen mindig alásimítom a felesleget, míg szép nem lesz a felülete)

Most a kis gömböcöket behelyezem a tepsibe egymástól pici távolságra, majd fóliával betakarom, nehogy kiszáradjanak. 30 perc múlva elindítom a sütőt, amikor elérte a 200 OC-ot, akkor 13- 17 percig szép pirosra sütöm a zsemléket.

Néha kerül bele egy kis olivabogyó, medvehagyma,  főtt burgonya vagy batáta, dió. Kevesebb só hozzáadásával sütésálló lekvárral is tölthető!

A végeredmény pedig magáért beszél. :-)